A visszerek rengeteg embernek problémát jelentenek: nagyjából minden ötödik embernél megjelennek az életük során, így Ön is érintett lehet, vagy van olyan ismerőse, akit érint ez a probléma. A visszeresség nem az egyetlen, vénákat érintő betegség: több másik, vénákat érintő kórkép is létezik, amely kellemetlenségeket okozhat a számunkra.

Milyen rendellenességek, kórképek tartoznak a vénás megbetegedések közé?

Vénás betegségről beszélünk azokban az esetekben, amikor a láb vénái nem olyan módon működnek, mint egy egészséges ember esetében. Mit tekintünk egészséges működésnek?

A vénák feladata, hogy a vért a szív irányába juttassák: ez egészen addig megfelelően zajlik, amíg a vénabillentyűk fala meg nem gyengül, aminek hatására a vér egy része visszafele kezd el áramlani, majd összegyűlik a lábakban.

A visszerek ennek a folyamatnak az első jelei. Abban az esetben, ha a vénákat érintő problémákkal nem fordulunk szakorvoshoz már a tünetek első megjelenésekor, és kezeletlenül hagyjuk a problémát, azzal esélyt adunk rá, hogy idővel az akár életveszélyessé is váló mélyvénás trombózis alakuljon ki.

A leggyakoribb vénás megbetegedések

Visszerek

A visszerek megnagyobbodott, gyakran lágy falú vénák, amelyek kékes vagy vöröses színűek. Néha egyáltalán nem is látszanak, mert a bőr alatt, mélyebben alakulnak ki.  A visszeresség gyakrabban  jelenik meg azoknál, akiknél a családban (szülők, nagyszülők) korábban már előfordult a probléma. A visszerek gyakran érintik továbbá a várandós nőket és az állómunkát végzőket. A visszerek által okozott esztétikai problémán kívül különféle melléktünetek is felléphetnek, így például fájdalom, fáradtság, viszketés, égő érzés, duzzanat, görcsök, lüktetés.

Pókhálóvénák, seprűvénák

A pókhálóvénák vagy seprűvénák apró, vékony vénák, amelyek a bőrfelszín közelében helyezkednek el, színük egyaránt lehet vöröses, kék vagy zöld. A pókháló- vagy márványszerű vénák kialakulásának oka a vér hiánya: ezek az erek nem működő, egyik végükön elzáródott vénákká alakulnak.

A pókhálóvénák és a seprűvénák valójában nagyon apró méretű visszerek. Annak ellenére, hogy ezek általában nem okoznak kellemetlenségeket, a mellettük elhelyezkedő mélyebb vénák okozhatnak problémákat. A vénás betegségekben érintettekre sok esetben jellemző, hogy a pókhálóvénáik mellett visszereik is vannak, így előfordulhat, hogy nemcsak esztétikai beavatkozásra, hanem a lábukban jelentkező fájdalom csökkentésére is szükségük van.

Vénák a karon

A látható karvénák nagy többsége normális és egészséges. Annak ellenére, hogy ezek nem rendellenesek, esztétikailag nem feltétlenül nyújtanak vonzó látványt, emiatt sokan kezeltetik ezeket az ereket esztétikai okokból. Néha előfordulhat, hogy a kézfejen nagy, domborodó vénák jelennek meg. Ez általában akkor történik meg, amikor a bőr az életkor előrehaladtával elvékonyul, a vénák emiatt jobban észrevehetővé válnak és nagyobbnak tűnnek.

Arcvénák

Az arcvénák változó méretűek lehetnek: egyaránt előfordulhatnak a vékony, vöröses vagy lilás színű erek és a nagyobb, kékeszöld erek. A kisebb vénák leggyakrabban az orcákon, az orron és az állon jelennek meg. Ezeket általában rosacea vagy napfény miatti károsodás miatt jelennek meg. A nagyobb vénák gyakrabban a halántékokon és az állkapocs szélén láthatóak. Létrehozhatnak a szemek alatt sötétnek látszó köröket is. Ezek a vénák jellemzően nem okoznak fájdalmat, és általában kozmetikai okokból kezeltetik őket a páciensek.

Mélyvénás trombózis

A mélyvénás trombózis során vérrög (trombus) alakul ki egy mélyen fekvő vénában. Ez leginkább a nagyvénákat érintheti, amelyek a lábszárban és a combban találhatóak. A mélyvénás trombózis életveszélyessé válhat abban az esetben, ha a vérrög leszakad, majd a vérkeringéssel a tüdőbe jut. A mélyvénás trombózisra a bőrfelszín közelében lévő megnagyobbodott, jól látható vénák hívhatják fel a figyelmet.

A visszerekkel élő emberek közül sokan tapasztalnak fájdalmat, duzzanatot, nehézérzést és fáradtságot a lábaikban. A lábvénák az esetek egy részében be is gyulladhatnak, emiatt pedig fájdalmassá válhatnak – ezt az állapotot felületes flebitisznek nevezik. A flebitiszt időnként felszíni vénás trombózis kíséri. Tudományos vizsgálatokból tudjuk, hogy a felszíni vénás trombózissal diagnosztizált páciensek jelentős részénél mélyvénás trombózis is jelen volt.

Mi válthatja ki a vénás megbetegedéseket?

Több olyan tényező is létezik, amelyek a fent említett vénaproblémákhoz vezethetnek, de az alább felsoroltak fordulnak elő a legáltalánosabban:

Túl sok ülés

Az egy helyben, hosszú időn át tartó ülés fokozottabb nyomás alá helyezi a lábakat, a vénáknak pedig a szokásosnál nagyobb erőkifejtést kell végezniük annak érdekében, hogy a szívbe juttassák a vért. Ennek következtében a vénákat érintő rendellenességek rosszabbodhatnak, vagy akár korábbi előzmények nélkül is kialakulhatnak.

Az egész napos ülőmunkát végzők számára javasolt, hogy 30 percenként felálljanak, és sétáljanak egy picit a véráramlás fokozása érdekében. Akár annyi is elegendő lehet, hogy ugyanennyi időközönként kinyújtjuk és magasabbra emeljük a lábainkat.

Öregedés

Bár ismert, hogy a visszerek és más vénás megbetegedések nemcsak az idősebb emberekben alakulhatnak ki, az életkor mégis az egyik olyan tényező, amely hozzájárulhat a visszerek megjelenéséhez. A visszerek a statisztikai adatok alapján 50 év felett minden második embernél megjelennek.

Családi kórelőzmények

Amennyiben örököltük a visszerességre való hajlamot, akkor ez ellen sajnos nem sokat tehetünk, a génjeink ugyanis döntő szerepet játszanak a visszeresség kialakulásában. Ha a családunkban van valaki, akinek vénás rendellenességei voltak, az nálunk is nagyban megnöveli a betegség kialakulásának esélyeit.

A génjeinket és az életkorunkat természetesen nem áll módunkban megváltoztatni, és az is lehet, hogy az ülőmunkát igénylő munkahelyünket sem szeretnénk elhagyni, apróbb dolgokat azonban megváltoztathatunk az életvitelünkben, amelyekkel elősegíthető a vénás megbetegedések kockázatának csökkentése.

Az alábbiakban felsorolt tippek segítséget nyújthatnak a vénás problémák megelőzésében:

•     Álljunk fel 30 percenként és sétáljunk egy kicsit!
•     Iktassunk be két 20-30 perces sétát a napjainkba – egyet reggel, egyet pedig este!
•     Legyen egészséges és kiegyensúlyozott étrendünk!
•     Rendszeresen nyújtóztassuk meg a lábainkat a nap folyamán!
•     Ne viseljünk olyan ruházatot, amely túl szűk, és elnyomja a vérkeringésünket!
•     Igyunk több vizet!
•     Emeljük fel minél többször a lábainkat!

Az orvostudomány ma már több olyan módszert is ismer, amelyek segítségével a vénaproblémák kezelhetők, anélkül, hogy invazív beavatkozásra vagy hosszabb lábadozási időre lenne szükség.

Az, hogy Önnek milyen típusú kezelésre lesz szüksége, a vénás rendellenesség típusától és annak súlyosságától függ. Az ajánlott kezelési módszerek között szerepelnek az alábbiak:

•     Rádiófrekvenciás visszérkezelés (abláció)
•     Endovénás lézeres visszérműtét (abláció)
•     Szkleroterápia
•     Alternatív vénás kezelések, például kompressziós harisnya viselése

Javasoljuk, hogy tegyen meg mindent vénái egészségének megőrzése érdekében, és a tünetek, eltérések jelentkezésekor mielőbb keressen fel érsebész szakembert, aki segít Önnek a problémák megoldásában és a súlyosabb vénás állapotok megelőzésében.