Amikor a vénáink egészségéről beszélünk, nem feltétlenül jut eszünkbe a teljes keringési rendszerünk. Egy érdekes adat: ha a keringési rendszerünket (az összes artériát, vénát és hajszáleret) egy egyenes vonallá alakítanánk, akkor a becslések szerint nagyjából 100 000 kilométer lenne, mire a vonal egyik végétől a másikig elérnénk.

Ez egy meglehetősen nagy szám. Egyértelmű, hogy ezeknek az ereknek az állapota alapvető fontosságú az egészségünk szempontjából, sajnos azonban ahogy öregszünk, úgy a keringési rendszeren belül is egyre nagyobb eséllyel alakulnak ki különféle problémák. Mennyire lehetnek súlyosak ezek a problémák? Arra gondolunk talán, hogy ha leülünk, mindössze csak a lábunk fog hamarabb elzsibbadni, mint korábban. A valóság pedig az, hogy eleinte valóban csak kisebb problémáink kezdenek jelentkezni, ezek azonban idővel összeadódhatnak, és kezelés nélkül akár súlyosabb egészségügyi problémákká is fejlődhetnek.

A vénákban – megfelelő kezelés nélkül – akár életveszélyes problémák is megjelenhetnek. Annak érdekében, hogy mindez elkerülhető legyen, érdemes átgondolnunk, hogy mi az, amit mi magunk is meg tudunk tenni a vénáink egészsége érdekében. Különösen akkor fontos ez, ha a vénabetegségek szempontjából a fokozott kockázati csoportba tartozunk.

A vénák egészségének javítása táplálkozással

Honnan tudhatjuk, hogy nagyobb-e nálunk a visszerek kialakulásának kockázata? Az alábbiakban az 5 leggyakoribb kockázati tényezőt soroltuk fel:

1. Elhízás: Az elhízás azért probléma, mert fokozott nyomásnak teszi ki a vénáinkat.
2. Öregedés: Nemcsak az idősebb embereknél alakulhatnak ki vénaproblémák, náluk azonban már nagyobb ennek az esélye.
3. Gének: Ha a családunkban gyakoriak voltak a vénaproblémák, akkor mi is nagyobb eséllyel leszünk érintettek.
4. Hormonok: A várandósság és az egyéb jelentős hormonváltozások a nők esetében fokozzák a visszerek kialakulásának kockázatát.
5. Ülő életmód: Ha rendszeresen kell hosszabb időn át ülnünk vagy állnunk, az plusz megterhelést jelent a vénáink számára.

Ha Önnél is fennáll a vénabetegségek fokozott kockázata, érdemes tovább olvasnia, hogy megtudja, miként csökkenthető ez a veszély a megfelelő táplálkozási szokások kialakításával.

Együnk minél több rostot

Mindannyian tudjuk, hogy a rostok jó hatással vannak az emésztésünkre, a megnövelt rostfogyasztásnak azonban számos további előnye is van. Ezen a módon megelőzhető például, hogy az ereinkbe egészségtelen zsírok szívódjanak fel és megnövekedjen a koleszterinszintünk.

Ha az úgynevezett „rossz koleszterin” elkezd felhalmozódni az érrendszerben, akkor egy idő után vénaproblémáink fognak kialakulni.

Hogyan növelhető az étrendünk rosttartalma?

A különféle étrend-kiegészítők helyett érdemes elkezdenünk rostokban gazdag élelmiszereket fogyasztani. Néhány rostban gazdag élelmiszer:

• avokádó
• bogyós gyümölcsök
• kókuszdió
• füge
• articsóka
• borsó
• kelbimbó
• fekete bab
• csicseriborsó
• lencse
• mogyoró
• zabkása
• barna rizs
• lenmag
• aztékzsályamag
• rizsparéj (kinoa)

… és még számos más élelmiszer.

A nők számára naponta 20-25 gramm rost fogyasztása javasolt, a férfiak esetében ez az érték 30-38 gramm. Néhány további módszer, amivel megnövelhetjük az ételeink rosttartalmát:

• Fehér liszt helyett használjunk teljes kiőrlésű lisztet, ez ugyanis rostokat is tartalmaz (és még számos vitamint, ásványi anyagot és fehérjét).
• Ne fogyasszunk cukros nassolnivalókat, helyette együnk gyümölcsöt. A gyümölcsfogyasztás nemcsak a rostok miatt egészséges, hanem a bennük lévő antixidánsok miatt is.

Növeljük meg a C-vitamin-szintünket

A C-vitaminnak fontos szerepe van a kollagén- és az elasztinképzésben. A vénák szempontjából mindez azért fontos, mert ha a vénáink nyomás alatt vannak, a kollagén és az elasztin lesz az, amely összehúzza és kitágítja a vénákat, fenntartva ezzel a normál véráramlást.

Ha a szervezetünkben csökken a C-vitamin szintje, akkor a vénáink legyengülnek és kevésbé lesznek rugalmasak. A C-vitamint szerencsére egyáltalán nem nehéz beépíteni az étrendünkbe. A narancson kívül az alábbi élelmiszereket érdemes fogyasztanunk:

• sötét leveles zöldségek
• chilipaprika
• harangpaprika
• papaja
• kelbimbó
• ananász
• eper
• brokkoli
• karfiol
• kivi

Igyunk elegendő mennyiségű vizet

A javasolt vízfogyasztás nők esetében 1-1,5 liter naponta, férfiaknál pedig akár 2 liter. Ez nemcsak vízivást jelent, hanem az ételekkel és más italokkal bevitt folyadékot is. Ha nem tudjuk, mennyi vizet is iszunk meg egy nap, akkor mindenképp mérjük meg!

Elég nagy az esélye, hogy kisebb szám fog kijönni, mint amit a szakemberek javasolnak.

Miért olyan fontos a víz a vénáink egészsége szempontjából?

A rostbevitel növelése mellett a vízfogyasztás mennyiségét is érdemes megnövelnünk, az emésztőrendszerünkből így kisebb mennyiségben fognak felszívódni az egészségtelen zsírok. Mindez – ahogyan fentebb már említettük – a vénák egészsége szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.

Fogyasszunk több rutint

Lehet, hogy nem hallott még a rutinról: ez egy flavonoid típusú anyag, ami színessé teszi a bogyós gyümölcsöket. Antioxidáns hatása van, ezáltal képes csökkenteni a szervezetben a károsodott vénák által okozott gyulladást, és a vérrögök kialakulásának megelőzésében is segít.  

A rutin egyik fő forrása a hajdina, emellett az alábbi élelmiszerekben is megtalálhatjuk:

• az alma héja
• aszparágusz
• zöld tea
• füge
• áfonya
• citrusfélék héja

Mérsékeljük a sófogyasztásunkat

A vízfogyasztás növelése mellett érdemes minél kevesebb káliumot fogyasztanunk, ha meg szeretnénk őrizni a vénáink egészségét. A túl magas sótartalmú étrend folyadékretencióhoz vezethet, ami fokozza a vénákra nehezedő nyomást, ezáltal károsítja őket. A sóbevitel csökkentése érdekében nézzük végig, hogy mekkora az általunk leggyakrabban elfogyasztott élelmiszerek sótartalma.

Ha bizonytalan benne, hogy vénái mennyire vannak jó állapotban, keresse fel Érklinikánk szakembereit! Egy ultrahangos állapotfelmérést követően már meg fogjuk tudni mondani Önnek, hogy érdemes-e változtatnia az életmódján.